Alkotmánybírósághoz fordul a Magyar Gyógyszerészi Kamara (MGYK). Jogi segítségkérésük oka ez alkalommal is a gyógyszerek patikán kívüli árusításával függ össze, annak is tervbe vett legújabb formájával: a gyógyszerautomaták üzembe állításával. 

A felnőtt lakosság 95 százaléka ma is gyógyszertárban vásárolja meg a vény nélkül kapható készítményeket. A patikán kívüli árusítás mindössze a lakosság 3 százalékánál jelentett változást.

Nem jellemző monopóliumok kialakulása a hazai gyógyszerpiacon, miként a tisztességtelen piaci magatartás és a fogyasztók megtévesztésének vádja sem támasztható alá a gyógyszerpiac liberalizálását követően – legalábbis a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) szerint. A gyógyszer-gazdaságossági törvény elfogadása óta bekövetkezett változásokat egymással ellentétesen, s esetenként más nézőpontból ítéli meg a Gazdasági Versenyhivatal (GVH), az egészségügyi tárca és a Magyar Gyógyszerészi Kamara, az Országgyűlés Egészségügyi Bizottsága mindenesetre szigorúbb ellenőrzést szorgalmaz a patikák háza táján. Mikola István volt miniszter – emellett – az ágazat jelenlegi vezetőjét is meghallgatná a válság egészségügyre gyakorolt hatásairól.

A gyógyszer-gazdaságossági törvény 2007-es életbe lépése óta folyamatosan csökkennek Magyarországon a gyógyszerárak: tavaly 959 készítményért átlagosan 23 százalékkal, az idén november 1-ig 751 gyógyszerért mintegy 15 százalékkal kellett kevesebb fizetni - közölte Székely Tamás egészségügyi miniszter a csütörtöki kormányszóvivői tájékoztatón. A Fidesz közleményben reagált; a pártszóvivő szerint a kormány patikaliberalizációs törvénye megbukott.

Vita kezdődött Belgiumban arról, hogy a gyógyszertárakon kívül is forgalmazhatók legyenek-e a recept nélkül adható gyógyszerek.

Az egészségügyi tárca elképzelése szerint januártól acetil-szalicilsav alapú gyógyszereket, vitaminokat, ibuprofentartalmú nem szteroid gyulladásátló készítményeket, bizonyos orrcseppeket, savlekötőket, köptetőket, viszketés elleni lokális antihisztaminokat lehet majd patikán kívül árusítani. Kockázatos vagy veszélytelen a vény nélkül kapható készítmények forgalmazása kereskedelmi elárusítóhelyeken? Körkérdésünkben erre kerestük a választ.

Az egészségügyi tárca elképzelése szerint januártól acetil-szalicilsav alapú gyógyszereket, vitaminokat, ibuprofentartalmú nem szteroid gyulladásátló készítményeket, bizonyos orrcseppeket, savlekötőket, köptetőket, viszketés elleni lokális antihisztaminokat lehet majd patikán kívül árusítani. Kockázatos vagy veszélytelen a vény nélkül kapható készítmények forgalmazása kereskedelmi elárusítóhelyeken? Körkérdésünkben erre kerestük a választ.Jutalompontért nem vesznek több gyógyszert A helyzet ellentmondásos: a liberalizáció híveinek és ellenzőinek is vannak elfogadható társadalmi és szakmai érvei. A recept nélkül, bárki által megvásárolható gyógyszerek piacának liberalizációja mindenképpen kényelmesebbé teszi a betegek számára a vásárlást, késő este nem kell ügyeletes gyógyszertárt keresgélniük, és fizetniük a patika ügyeleti szolgáltatásáért. De értem a gyógyszerészek félelmeit is, akik azt mondják: tovább nőhet a kontrollálatlan, a hatóanyag-kombinációkat és a gyógyszerkölcsönhatásokat figyelmen kívül hagyó, az egészségkárosodás veszélyét magában hordozó gyógyszerfogyasztás. Ezért nagyon fontos, hogy körültekintően, kizárólag szakmai érvek mentén szülessen döntés azokról a gyógyszerekről, amelyek árusítását a jelenleginél szélesebb körben engedélyezik, s az elárusítóhelyeket ne csak a kezdeti időkben, hanem azt követően is folyamatosan, szisztematikusan ellenőrizzék. A veszélyes öngyógyítási hajlam eddig is megvolt az emberekben, elég csak a házi patikákra gondolni. Nagyon érdekes tanulmány született, amikor egyik hallgatónk mintegy 200 család körében végzett vizsgálatára alapozott szakdolgozatában az otthoni patikákat elemezte. Szinte hihetetlen, mi mindent felhalmoztak, használtak az évek során. Éppen ezért nem látom reális veszélynek, hogy a változásoktól jelentősen nőne a gyógyszerfogyasztás. Bár Magyarországon különösen jól működnek a különféle kereskedelmi, többletfogyasztásra buzdító manipulációs technikák, mégsem hiszem, hogy csak azért venne valaki több doboz lázcsillapítót vagy görcsoldót, mert azt akciós áron kínálják, netán jutalompont jár érte a bevásárlóközpontban vagy a benzinkútnál. Dr. habil. Nagymajtényi László tanszékvezető, SZTE, ÁOK Népegészségtani Intézet Lehetetlen lesz kiszűrni a visszaéléseket A kormány most az egészségügyi ágazat ellenében akarja az általa helyesnek vélt változtatásokat véghezvinni. Ahelyett, hogy hagynák dolgozni az orvosokat és gyógyszerészeket, azt is elrontják, ami eddig jól működött. A gyógyszerészek nem véletlenül tanulják évekig a szakmájukat; megkérdőjelezik szaktudásuk létjogosultságát azzal, hogy bárkinek megengedik a gyógyszerforgalmazást. A benzinkutasnak benzint, motorolajat, szélvédőmosó folyadékot, esetleg rágcsálnivalót kell árulnia – erre jogosítja fel szakértelme. Megtévesztő az érv, hogy az emberek most is bármit megvásárolhatnak a gyógyszertárakban. Tapasztalatom szerint pácienseim többsége konzultál a gyógyszerésszel, aki a beteg kórtörténetének ismeretében, rákérdezve egy-két fontos körülményre, a számára legmegfelelőbbet ajánlja. Az ilyen szintű tájékozottság és hozzáértés nem várható el mástól, nem is lesz felelős érte. Az emberek ma is a szükségesnél több gyógyszert vásárolnak, és vélhetően a gyógyszergyárak promóciós tevékenysége is ösztönzőleg hat majd a betegek vásárlási szokásaira. Ma a házi patikákban orvos, gyógyszerész által ellenőrzött készítmények vannak. Beláthatatlan következményekkel járhat ennek a kontrollnak a kiiktatása. A gyógyszerek szabad árusítása következtében megnőhet a visszaélések száma is. A betegek egy része ma is a piacon, a patikai ár alatt vásárol meg egy-egy készítményt. Nincs garancia arra, hogy a benzinkutaknál csak legálisan beszerzett készítményeket árulnak majd.Dr. Starkné dr. Hatvani Edit háziorvos, Nagykőrös Alapképzés az eladóknak Tapasztalataim szerint a páciensek kedvenc olvasmányai közé tartoznak a gyógyszerek dobozaiban lévő betegtájékoztatók, ugyanis mellékhatásokkal kapcsolatos félreértéseket napról napra kell eloszlatnom. A felelősségteljes gyógyszerfogyasztók ezentúl is tájékozódnak majd. Nem tartok attól, hogy a megfelelő körültekintés és kontroll mellett elérhetővé tett „banális” gyógyszerek különösebb veszélyt hordoznának. E készítmények vásárlásáról ma is szabadon döntenek. Nem valódi életkép az sem, hogy egy nagy forgalmú patikában minden doboz Aspirin vagy Nospa számlázása előtt elbeszélgetnek a vásárlóval. Ha az áruházakban, benzinkutakon a gyerekek nem férnek hozzá a készítményekhez és a gyógyszerek doboza érthető betegtájékoztatót rejt, akkor nem látok olyan kockázatot, amitől tartani kellene. A biztonság növelése érdekében azt esetleg érdemes lenne megfontolni, hogy a gyógyszereket a cigarettához hasonló módon, az eladótól vagy a pénztárostól kelljen kérni. Nem tartom elképzelhetetlennek azt sem, hogy a gyógyszereket forgalmazni kívánó elárusítóhelyek eladóit alapszintű képzésre kötelezzék. Mindent egybevetve, a betegeknek előnyös lehet, ha ezentúl ügyeleti többletdíj fizetése nélkül is vehetnek lázcsillapítót az áruházakban. Ez talán némileg az éjszakai orvosi ügyeleteket is tehermentesítheti. Dr. Bagó Ferenc, háziorvos, üzemorvos, Kecskemét Nem bővül, hanem szűkül az ellátás Ha a patikában két, a hatóanyagok miatt együtt nem használható készítményt kér valaki, akkor a gyógyszerész képernyőjén automatikusan megjelenik a figyelmeztetés, tehát biztosan felhívja a vásárló figyelmét a kockázatra. A szakmai hozzáértés és személyes tanácsadás nem helyettesíthető semmiféle információs pulttal. Új készítményt ugyanúgy a doboza alapján fognak választani, miként margarint vagy konzervet. Több probléma adódhat a készítmények mellékhatásai miatt, melyekkel orvoshoz kell majd fordulni, ez pedig amellett, hogy árt a pácienseknek, többletköltséget ró az egészségbiztosítóra. Igyekeznek elbagatellizálni a piacnyitásból adódó veszélyeket, de felvetődik a kérdés: miért kell szigorú biztonsági és technológiai követelményeket betartva gyógyszerként törzskönyveztetni ezeket, ha annyira ártalmatlanok és veszélytelenek? Hiteltelen lennék, ha nem ismerném el: a patikusoknak anyagi érdekük fűződik a gyógyszerpiac korlátjainak fenntartásához. Hoszszabb távon azonban jóval többről van szó, mint az aktuális bevételről. Szeged legnagyobb, mindennap 22 óráig nyitva tartó, s állandó ügyeletet adó gyógyszertárát vezetem. Nem a nagy patikák helyzete rendül majd meg, hanem azoké a kis és közepes forgalmú gyógyszertáraké, amelyekben a láz- és fájdalomcsillapítókból származó bevétel nélkül nem lesz gazdaságos a működtetés. Előbbutóbb feladják majd a versenyt és bezárnak. Akkor pedig a jelenleginél rosszabb lesz a külvárosokban és a kisebb településeken élők gyógyszerellátása, hiszen valamennyi receptre kiváltható készítményért, szaktanácsadásért a városba kell majd utazniuk. Zolnay Krisztina, a szegedi Kígyó Patika vezetője A beteg gyógyszert akar akkor is, ha felesleges Semmi nem indokolja, hogy a gyógyszer-kereskedelem kikerüljön a gyógyszerészek felügyelete alól. Magyarországon így is sokkal több pirula fogy a szükségesnél. Saját praxisomban is tapasztalom, hogy pácienseim meggyőzhetetlenek: egy egyszerű kötőhártya-bevérzésnél hiába próbálom elmagyarázni nekik, hogy a gyógyulás szemcseppel hét nap, nélküle egy hét, a többség nem tágít, amíg nem írok fel valamilyen készítményt. Sokan azt gondolják, hogy a gyógyszer mindenre megoldás, függetlenül attól, miként élnek, milyen káros szenvedélyeik vannak, milyen a kapcsolatuk a családjukkal. Ebben a légkörben veszélyesnek tartom az egyszerű kereskedelem szintjére engedni a gyógyszerek forgalmazását, ugyanis a tisztiorvosi szolgálatok a folyamatosan csökkenő létszámmal nem tudnak majd hatékonyan ellenőrizni. Ettől független kérdés, hogy javítani kell-e a gyógyszerekhez való hozzáférést? A válaszom: igen, mert a patikák korlátozott ideig tartanak nyitva, és nem szívesen vállalnak ügyeletet. Egy patika üzemeltetésénél nem lehet kizárólagos szempont a forgalom; a gyógyszertár szolgáltatás is a beteg embereknek. Miként az orvosoktól elvárják az ügyeletadást, ez ugyanúgy megkövetelhető a patikusoktól is. Talán, ha a nyereségéből erre több gyógyszertár áldozott volna, most nem lehetne az ellátás javításának szükségességét a liberalizáció melletti érvként felhozni. A gyógyszerész szakma mára túlságosan zárttá vált. Annak a fiatalnak, akinek a szülei nem patikaüzemeltetők, ma jószerével esélye sincs arra, hogy önálló gyógyszertárat nyisson, s azt a saját elképzelései mentén alakítsa. Az jó, ha több patika lesz, de gyógyszereket máshol nem szabadna árulni. Dr. Godó Magdolna, szemész főorvos, Kecskemét Kérdezze meg benzinkutasát, autómosóját? Féltem a gyógyszerészeket és osztom felháborodásukat, hiszen a patikusok saját megtakarításaikból vagy hitelből milliókat költöttek arra, hogy korszerű és színvonalas szolgáltatást nyújthassanak, s megfeleljenek minden előírásnak. Nem tartom korrektnek, hogy most egy tollvonással elvonják tőlük forgalmuk, nyereségük egy részét. Ez különösen a kisebb, hátrányosabb helyzetű patikáknak okoz nagy érvágást. A „multik” méltánytalan árversenyt generálhatnak: egy hipermarket milliárdos forgalma elviseli, hogy egy-egy termékcsoporton a piacszerzés érdekében átmenetileg veszteséget könyveljenek el, ám ezzel a kis gyógyszertárak nem vehetik fel a versenyt. Nagyon gyenge érvnek tartom azt, amely szerint a legnagyobb előnye a változásoknak az, hogy ezentúl éjszaka is megkaphatjuk a lakóhely közelében a fájdalomcsillapító készítményeket. Ezt csak elvétve veszik majd igénybe a vásárlók – tapasztalatom szerint a gyermeket nevelők többsége van annyira felelősségteljes, hogy házi patikájában ott vannak a legfontosabb tünetkezelő készítmények. Ugyanígy nem elfogadható az a fejtegetés sem, hogy a szakemberek helyettesíthetők vásárlási tájékoztatókkal. A betegtájékoztatók ma is valamennyi gyógyszeres dobozban megtalálhatók, a recept nélkül kapható gyógyszerek reklámjainak végén mégis arra figyelmeztetnek, hogy a vásárló a kockázatokról és mellékhatásokról olvassa el a betegtájékoztatót vagy kérdezze meg kezelőorvosát, gyógyszerészét. Az ellentmondás szembetűnő: miért is kell kilátásba helyezni a kezelőorvos vagy a gyógyszerész szükségességét, ha a készítmény olyannyira ártalmatlan, hogy a tudnivalók egy fénymásolt papíron is elférnek? Vagy a reklámtörvény is megváltozik? A kötelező penzum ez esetben úgy szól majd: kérdezze meg benzinkutasát, autómosóját vagy akárkit, akit meglát. Dr. Berényi Károly, házi gyermekorvos, Hódmezővásárhely